Bizonyára ismeri a hűtőszekrény működési elvét: belül valami lehűti, amit beleteszünk, kívül, hátul meg egy kevés meleget érzünk kijönni a gépből. Más szavakkal, belülről hőt vesz el, amit kivisz a dobozból és hátul lead. Ennek „lakás változata” a legegyszerűbb klíma, ami valójában tehát egy célszerűen átalakított hűtőgép, beleszerelt ventilátorral.

Ezzel meg is csináltunk egy egyszerű klímát, valahol 1950-es évek végénél járunk, az ablakklímák ősénél. De megvan a lényeg, a technika!

A belső oldalon egy úgynevezett hűtőközeget elpárologtatunk, a párolgás hőt von el a környezettől, azaz hűt! Ezt segíti, terjeszti ki az egész szobára a ventilátor. A külső oldalon az elvont hő leadását szintén egy ventilátor teszi intenzívvé. (Minden hőt le kell adni, amit bent felvett a rendszer, különben „felforr”, azaz túlmelegszik.) Természetesen, nem akarjuk, hogy a hűtőközeg elfogyjon, ezért egy csőkígyó belsejében zajlik ez a teljes folyamat. Ugye, milyen egyszerű? És az alap a mai napig ugyanez, csak rengeteg fejlesztéssel optimalizálják ezt a folyamatot. Manapság kb. negyed-ötöd annyi energiát fogyasztanak a klímagépek, mint a kezdetekkor. Lehetővé vált továbbá a készülékek programozása, és más, komfortot fokozó funkciók is bekerültek a gépekbe. Egy klíma minőségi szintjét, így az árát is leginkább az befolyásolja, hogy hol jár ebben a fejlődési folyamatban, mennyi extra tudás került az alapfunkcióra, és azt milyen gondosan, tartósan, üzembiztosan valósítja meg.

Az ötlet ugyan az Egyesült Államokból indult, de a minőségi gyártást Japánban kezdték az 1960-as években. Korea jó 20-25 évvel később kezdett bele a termékfejlesztésbe, míg Kína 1995 után. Nyilvánvaló, hogy ilyen készülékek fejlesztésében, gyártásakor minél nagyobb a szakmai tapasztalat és minél több a felhasználóktól érkező visszajelzés, annál magasabb a termék általános színvonala. A legjobb gépek a mai napig a japán márkák.

Tekintsük át a lehetséges fő változatokat!

Monoblokk – egy dobozban minden – klímák: ablakklíma, mobil klíma, és minden, ami egyetlen készülékkel oldja meg a feladatot.
Előnye, hogy nem kell csővezeték a külső és belső rész közé, mert egyben van. Hátránya, hogy általában rosszabb hatásfok és magasabb zajszint jellemzi, bonyolultabb az elhelyezése.

A másik nagy csoport az úgynevezett splitklímák. Split angolul azt jelenti: hasított, osztott. Ezeknél a klímaberendezéseknél, csakúgy mint az élővilág¬ban a szerveknél, megindult a specializálódás. Adott egy beltéri egység, ami a helyiség hőjének a felvételére specializálódott. Van egy kültéri egység, ami a hő leadására specializálódott, és van közte egy csővezeték, ami a hőt szállítja. Elképzelhetjük úgy is, mint ahogy a testünkben zajlik a folyamat: belülről a hőt a vér, az erekben áramolva, elviszi a bőrhöz, ahol a felesleges hőt leadjuk. A szív lenne a kompresszor, ami a vért, azaz a hűtőközeget keringeti, míg a vezérlés az agy, ami a folyamatot szabályozza, az igényekhez igazítja. A beltéri egységek rengeteg félék lehetnek. Ha nem akarjuk látni a készüléket, ak¬kor használhatunk légcsatornás változatot, ami azt jelenti, hogy a házban nem látni klímaberendezést, csak a hideg levegő jöhet be, a gép nem!

Beltéri egységek
Lehet ablak alatti elhelyezésű, mint a radiátor, ezt parapetnek hívják, vagy ehhez hasonló kivitel, de a mennyezeten vízszintesen függesztve. Kazettás gépnek azt hívjuk, amelynél egy gipszkarton álmennyezet fölé helyezzük el a gépet, és csak egy kis rész, a takarópanel látszik a térben.
A legismertebb a magasfali, beltéri megoldás. Ez annyira elterjedt, hogy – helytelenül – sokan a splitklíma alatt kizárólag ezt a modellt értik. Sokféle kivitelben létezik. Példák:

Kültéri egységek
Létezik olyan multisplitklíma megoldás, amikor egy kültéri egységre több, 2-3-4 vagy akár ezer beltéri készülék is kapcsolható, és a beltéri egységek többfélék is lehetnek.
Rossz hírem van: ezzel még csak a léghűtéses klímákat tekintettük át, és azt is nagyon vázlatosan.

Lehet a klímaberendezés vízhűtéses is, amikor nem a levegő a hőszállító közeg, hanem a víz.
Lehet egy klímakészülék úgynevezett folyadékhűtő, ami a kültérben egy komplett doboz (klíma) de ez nem hideg levegőt, hanem hideg, vagy akár meleg vizet állít elő, amit szivattyúval keringetünk, így jut el a hűtés, vagy fűtés a beltérbe. Ezt a kezelt vizet vezethetjük a falban és a padlóban, és hűthetünk vagy fűthetünk vele. De vezethetjük egy másfajta beltéri egységbe is, ekkor ez fúj ki magából hideg levegőt. Vagy meleget!

Az összes eddig említett klíma létezik fűtésre is alkalmas verzióban, más néven hőszivattyúként! Ezzel a technológiával 1 kW elektromos teljesítményből akár 4-5 kW hőteljesítmény is előállítható! Hogyan lehet ez? A lényeg, hogy az energiát nem közvetlenül fűtésre használjuk, hanem arra, hogy a külső levegő energiatartalmát bevigyük a lakásba. 1 kW-ot fordítunk az energia szállítására és ezzel 4-5 kW-ot tudunk bevinni! Sőt, ma már kapható fűtésre optimalizált klímakészülék is. Ennek lényege, hogy úgy tervezték, arra optimalizálták, hogy a mi éghajlatunkon az év jelentős részében fűtésre használjuk, és a hűtés csak „ajándék” funkció.

Fűtéskor ezek a berendezések olcsóbban működnek, mint a hagyományos gázfűtés, és ezzel új korszakot nyitunk: a fűtésre optimalizált hőszivattyú behozza az árát, azaz előbb-utóbb megtérül a beruházás! Ez más típusú klímaberendezésnél nem lehetséges!